A terméshozamhoz kapcsolódó egyik fontos tényező a növényi tudományos trágyázás. Különböző terményfajtáknak és növekedési periódusoknak meg kell választani a megfelelő műtrágyát, és nem szabad válogatás nélkül kijuttatni a műtrágyát. Érdemes odafigyelni a következő trágyázási tabukra.
1. Az ammónium-hidrogén-karbonátot nem szabad karbamiddal keverni
A karbamidban lévő amid-nitrogént a növények nem tudják felszívni. Csak talaj-adenoenzimek hatására alakulhat át ammónium-nitrogénné, amelyet a növények felhasználhatnak ammónium-hidrogén-karbonát talajba juttatására. Ez felgyorsítja a karbamidban lévő nitrogén párolgási veszteségét, ezért nem keverhető.
2. Ne öntözze közvetlenül a karbamid alkalmazása után
A karbamidot a talajra hordják fel, és amiddá alakítják, amelyet könnyen elveszítenek a vízzel. Felhordás után nem öntözhető azonnal, vagy heves esőzés előtt. A kijuttatás után a talaj letakarása javíthatja a műtrágya hatékonyságát.
3. Nitrát nitrogén műtrágya nem alkalmazható rizsföldeken
Az ammónium-nitrát, nátrium-nitrát stb. disszociál nitrát-ionokat, amelyek könnyen kilúgozódnak a mély talajrétegbe a rizsföldön, ami denitrifikációt és nitrogénveszteséget eredményez.
4. Kerülje az ammónium-szulfát hosszú távú alkalmazását
Az ammónium-szulfát fiziológiás savas műtrágya. A hosszú távú alkalmazás ugyanabban a talajban növeli annak savasságát és tönkreteszi az aggregátum szerkezetét.
5. Kerülje az ammónium-hidrogén-karbonát sekély alkalmazását
A mélységnek 6 cm-nél kisebbnek kell lennie, és a talajt az építés után azonnal le kell fedni.
6. Nitrogéntartalmú összetett műtrágyát nem szabad hüvelyesekre kijuttatni
A szójabab, a mungóbab, a földimogyoró és más hüvelyes növények mindegyike rendelkezik nitrogénmegkötő rhizobiával. A nitrogéntartalmú összetett műtrágya túlzott kijuttatása nemcsak hulladékot okoz, hanem gátolja a rhizobia aktivitását is.
7. A savas műtrágyát nem szabad lúgos műtrágyával keverni
Az ammónium-hidrogén-karbonát, ammónium-szulfát, ammónium-nitrát és ammónium-foszfát nem keverhető lúgos műtrágyákkal, például növényi hamuval, mésszel és kemencehamu kálium-műtrágyával, ami semlegesítési reakciót vált ki, ami nitrogénveszteséget és alacsonyabb műtrágya-hatékonyságot eredményez.
8. Ne szórja ki a foszfátműtrágyát
A foszfát műtrágya szórványos felhasználásra nem alkalmas. A rögzítés megelőzése érdekében nem szétszórtan, hanem központosított módon kell alkalmazni. Jobb, ha árkokban vagy csíkokban alkalmazza a gyökérrendszer közelében.
9. Hamuzsír műtrágyát nem szabad a növények későbbi szakaszában kijuttatni
A hamuzsír műtrágya alaptrágyaként használható egyszeri kijuttatáshoz vagy palántakorban fejtrágyázáshoz.
10. A klórozott műtrágyát nem szabad szikes lúgos talajra és klórmentes növényekre kijuttatni
A klórionok a talajban maradnak és felhalmozódnak, ami a talaj elsavasodását okozza, a szikes lúgos talajon történő alkalmazás pedig súlyosbítja a sókárosodást.
11. Nem bontott trágya és pogácsa műtrágya közvetlenül nem használható fel
A trágyát és a pogácsa műtrágyát teljesen komposztálni kell, és csak magas hőmérsékletű fertőtlenítés vagy vegyszeres kezelés után használható fel.
12. A ritkaföldfém mikroelem műtrágyát közvetlenül a talajba nem szabad kijuttatni
A ritkaföldfém mikroelem műtrágyát nem szabad közvetlenül a talajba juttatni, hanem vetőmag- vagy lombtrágyaként permetezzük.
1,A gyümölcsfák trágyázásának tabuk
1. Minél közelebb van a megtermékenyítési pont a fához, annál jobb. Sok gyümölcstermesztő nagyon közel van a fákhoz a műtrágya kijuttatása során. Vannak, akik kevesebb, mint fél méterrel távolodnak el a gyökérnyaktól, vagy akár kiássák a gerinc gyökereit. Emiatt gyakran előfordul a gyökérsérülés, gyökérégés jelensége, melynek hatása mindig is ellentétes volt a várakozásokkal.
2. Minél több műtrágyát alkalmazunk, annál jobb. A fák táplálkozásának kereslete és kínálata kiegyensúlyozatlan. A legrosszabb esetben a gyökerek megégnek, a fák elpusztulnak, betegségek és kártevők szaporodnak. A legkevesebb esetben a vegetatív növekedés és a szaporodási növekedés kiegyensúlyozatlan. Csak a fák nőnek kevés gyümölccsel vagy egyáltalán nem.
3. A trágyázási idő szabadidőn alapul. "Amikor a fáknak műtrágyára van szükségük, nincs idő a műtrágyázásra, és amikor az emberek tétlenek, a fáknak nem kell műtrágyát kijuttatniuk." A műtrágyázás nem a gyümölcsfák műtrágyaigényének megfelelően történik, így elmarad a gyümölcsfák műtrágyaigényének kedvező időszaka, és a termésnövelő hatás jelentősen csökken.
4. A műtrágyázás típusát tetszés szerint határozzák meg. Használjon műtrágyát az alapműtrágya helyett, vagy használjon éretlen termésszalmát mezőgazdasági trágya, például istállótrágya helyett. Ennek eredményeként csökken a gyümölcsös termőképessége, gyengül a fa életereje, csökken a terméshozam, romlik a gyümölcs minősége.
5. Alkalmazza a műtrágyát a talaj helyett. Sok gyümölcsgazdálkodó hozzászokott a föld alatti trágyázáshoz, és megveti vagy nem ismeri a talaj feletti trágyázás, vagyis a levélpermetezés szerepét, amely súlyos élettani betegségekhez vezet, mint például a sárgalevél betegség, a kislevél betegség, a gyümölcszsugorodás, a korai levélvesztési betegség és a levelek fotoszintetikus funkciójának csökkenése.
2, Tabuk a zöldségek üvegházi trágyázásával kapcsolatban
1. A diammónium-foszfátot nem szabad túl sok zöldségre kenni;
2. A ritkaföldfém mikroelem műtrágyát nem szabad közvetlenül a talajba juttatni, hanem vetőmag-műtrágyaként vagy levélpermetezésként;
3. Az ammónium-nitrogén műtrágyát nem szabad lúgos műtrágyával keverni;
4. Az ammónium-hidrogén-karbonátot nem szabad enyhén felvinni;
5. Az ammónium-szulfát hosszú ideig nem használható;
6. Nem szabad klórozott műtrágyát kijuttatni szikes szikes talajokra és klórmentes növényekre;
7. Nem alkalmas a karbamid felhordása után azonnali öntözés, és a karbamid vízzel való permetezése sem;
8. A foszfátműtrágyát nem szabad szórva használni;
9. A kálium-műtrágyát a termésnövekedés későbbi szakaszában nem szabad kijuttatni;
10. Az emberi ürüléket nem szabad közvetlenül a zöldségekre permetezni;
11. A nyers süteményműtrágyát nem szabad közvetlenül nagy mennyiségben kijuttatni a növényekre;
12. A nyers haszonállatok és baromfi ürüléke nem használható magtrágyaként vagy fejtrágyázásként.
3,A virágtrágyázás tabuk
1. Az újonnan ültetett növényekre nem alkalmazunk műtrágyát. Az újonnan ültetett növényeken sok seb van. Ha a külvilág stimulálja őket, nem tudnak meggyógyulni, és gyökérrothadást okoznak.
2. Virágzás idején ne alkalmazzuk. A virágzás alatti trágyázás rügyek és virágok lehullását okozza.
3. Ne alkalmazza nyugalmi állapotban. A virágok leállítják vagy lelassítják növekedésüket a nyugalmi időszakban, lassú anyagcserével és gyenge fotoszintézissel. Ha műtrágyát alkalmaznak, a nyugalmi időszak gyorsan megszakad, ami a növények növekedését eredményezi. Így több tápanyag kerül fogyasztásra, és a következő év virágzása is kihatással van.
4. Ne alkalmazza a gyökércsonk alá. A virágok és növények folyamatos növekedésével a gyökereik is fokozatosan ennek megfelelően bővülnek. Ha műtrágyát juttatunk a gyökércsonk alá, az nem segíti elő a teljes felszívódást és hasznosulást. Ezért a növény növekedésétől függően az akupontot a gyökértől távolabb, megfelelő helyre vagy a medence szélére kell alkalmazni, hogy elősegítse a gyökér felszívódását.
5. Ne alkalmazzon vastag műtrágyát. A cserepes virágtrágyázást nem szabad túl koncentrálni vagy túl sokat használni, különben halált okoz. Általában a "vékony műtrágya és gyakori kijuttatás" elvét kell elsajátítani, és értelemszerűen három rész műtrágyát és hét rész vizet kell venni.
6. Műtrágya nem alkalmazható. Ha nem bomlott műtrágyát juttatunk ki, akkor nem csak férgek és kukacok keletkezhetnek, amelyek gyakran szagot árasztanak, és szennyezik a környezetet, hanem vízzel érintkezve erjednek és károsítják a növény gyökérzetét.
7. A nitrogénműtrágyát önmagában nem alkalmazzák. A virágok trágyázásakor a nitrogént, a foszfort és a káliumot együtt kell használni. A nitrogénműtrágya önmagában történő kijuttatása esetén könnyen meghosszabbítható az ágak és levelek növekedési periódusa, késleltetheti a virágzást vagy el nem virágzik, vagy a virágokat kicsinyé és sápadttá teheti.
8. Ne alkalmazza beteg és gyenge növényekre. A gyenge növények vékony ágakkal, gyenge fotoszintézissel, lassú anyagcserével rendelkeznek, a „hiány nem pótolható”. Ha véletlenül műtrágyázzák őket, könnyen károsíthatja a műtrágyát.