Szuszpenziós koncentrátum adjuvánsok

A szűrési tömeg módszer arra vonatkozik, hogy bizonyos mennyiségű vízmintát átengedünk egy 0,45 um pórusméretű szűrőmembránon, felfogjuk a szűrőmembránon lévő szilárd anyagot, és tömegállandóságig szárítjuk 103{4}}105 fokon, és lemérjük a szilárd anyag tömegét a vízben lévő lebegőanyag-koncentráció kiszámításához. Ez a módszer a nemzeti szabványos módszerhez tartozik. A részletekért olvassa el a "Lebegőanyag meghatározása vízminőségben - Gravimetriás módszer" (GB11901-89) című részt. Ez a módszer azonban idő-{11}}munkaigényes, nagy munkaterheléssel jár, és a mintavevő korlátozott tárhelye korlátozza. Az észlelési hatékonyság alacsony. Általában laboratóriumi egypontos észlelésre használják, és nem alkalmas a vízminőség helyszíni online ellenőrzésére.

Optikai szenzoros módszer, amely a szórt vagy áteresztett fényjel intenzitásának mérésével számítja ki a vízben lebegő anyagok koncentrációját, miután a lebegő anyagot látható fénnyel vagy közeli{0}}infravörös fényforrással besugározták. Általánosságban elmondható, hogy a lebegőanyag mérési módszerei főként három kategóriába sorolhatók: 90 fokos szórásmérés, 45 fokos visszaszórási mérés és 180 fokos transzmissziómérés. Tanulmányok kimutatták, hogy a 90 fokos szórási mérés a legstabilabb a három mérési módszer közül, és a legkevésbé befolyásolja a lebegőanyag-részecskék mérete. Az optikai jelet befolyásolja a biológiai szennyeződés, és az érzékelő optikai jel végét rendszeresen meg kell tisztítani. Ez a módszer azonban egyszerűen kezelhető, és alkalmazható a vízminőség gyors helyszíni meghatározására, valamint a hosszú távú -online megfigyelésre.

A fényszórás fizikáján alapuló lézerdiffrakciós módszer a részecskeeloszlást úgy méri, hogy megméri a szórt fény különböző szögeit, amikor a lézersugár áthalad a mért részecskemintán, ezáltal kiszámítja a vízben lebegő anyag koncentrációját. Ezzel a módszerrel nem csak a vízben lévő lebegő anyagok koncentrációját lehet mérni, hanem a vízben lévő összes lebegőanyag mennyiségét is meg lehet mérni egy bizonyos időtartamon belül, de az ilyen típusú érzékelők mérete nagy, és könnyen vízáramlási elakadást okozhat.

Műholdas távérzékelési módszer, a víztest-visszaverődés mérésére szolgáló spektrométer repülőgépre vagy műholdra van felszerelve, és műholdas távérzékelési technológiát alkalmaznak a vízben lebegő anyagok koncentrációjának monitorozására. Ezzel a módszerrel megoldható a víztest-monitoring változatlan terepi megfigyelésének és az adatgyűjtés nehézségeinek problémája. Nagy vízfelületeket képes észlelni, de a felbontása alacsony, és nem alkalmas olyan vízminőségi környezetbe, ahol a víztestekben magas az üledékkoncentráció, és a mérési mélység a víztest tetején néhány méterre korlátozódik.

Akusztikai technológián alapuló akusztikus mérési módszer, a szenzor által generált nagy-frekvenciás hangjelet (1-5MHz) a mért víztestbe vezetjük, majd a hangjel visszavert részét visszaküldjük az érzékelőhöz, melynek jelerőssége segítségével meghatározható a vízben lévő lebegőanyag koncentrációja. Ez a módszer megköveteli a vízben lévő lebegőanyag-koncentráció és az akusztikus hangszer kimeneti jele közötti összefüggés előzetes kalibrálását. Ez egy non-invazív mérés, amely nem változtatja meg a víz áramlási állapotát, és több méteres függőleges tartományban is képes mérni a lebegő anyagot, de a hangjelzés lecsökken, ha a lebegőanyag koncentrációja magas, és a biológiai anyagok könnyen felszívják. A vízmélység korlátozza, és nem alkalmas sekély folyókhoz.

Számítógépes és képfeldolgozó technológián alapuló digitális képelemzési módszer, a kamera lezárva és speciális víz alatti dobozba kerül. A doboz üvegablakkal van felszerelve, hogy a kamera rögzítse a lebegőanyagot tartalmazó vízáramlás valós idejű állapotát-. A számítógép-vezérelt mérő- és elemzőrendszer elemzi a vízben lévő lebegő anyagok koncentrációját és méreteloszlását. Az ennél a módszernél alkalmazott berendezés nagy méretű és könnyen okoz vízáramlási zavart. Az üvegablakon lévő szennyeződés szintén befolyásolja a mérési pontosságot.

Kapacitív szenzoros módszer, a víztest dielektromos állandójának mérésével a víztestben lévő lebegőanyag és víz összetevőinek meghatározására, a víz lebegőanyag-koncentrációjának kiszámítására. A lebegőanyag koncentrációja nagy tartományban lineárisan korrelál a kapacitív érzékelő kimeneti jelével. Ezt a módszert széles körben alkalmazták a talaj nedvességtartalmának mérésére, hátránya azonban, hogy a hőmérsékletváltozások könnyen befolyásolják.